Én meg a mai napig imádom - sőt mit imádom, még mindig gombóc nő a torkomba mialatt hallgatom, mert annyira bele tudom élni magam a dalba, pontosabban abba a kicsit múlton merengő, oda visszavágyó, finoman keserédes hangulatába. Nameg mert egyébként is itt annyira "egyben van" a (tökéletes) dallam, a szöveg és a hangszerelés (nameg persze Varga Zsuzsa is, itt annyira szépen szárnyal, csilingel a hangja anélkül, hogy közben túl akarná énekelni) hogy nincs mese, engem bizony újra és újra magával ragad.

Sztem minden idők egyik legjobb magyar slágere, igazi kikezdhetetlen örökzöld. Talán csak az Erik Sumo Band - Disco In My Head-jét tudnám hozzámérni, de a Régi nyár vele ellentétben legalább magyar nyelvű is.

Amúgy hozzáteszem magáért a Venus-ért annyira én sem ugráltam (főleg nem a Kockahasért, brrrr), de a Régi nyár az egészen más, mármint egy egészen más kategória. Eléggé kakukktojás is a Venus diszkográfiájában, mert se előtte se utána nem írtak még egy ilyen stílusú, ehhez fogható dalt.